vérvörös

Tegnap volt az aktuális csapolásom... Azt hittem több véremet szívják le, de most elég volt 3 egység. Persze valamelyik papírommal megint gond volt, így lehetett megint idegeskedni. Is. Kedden megyek az eredményekért és 2,5 hét múlva megint csapolás.
Ha kell, hát kell.

Ma meg egész jól voltam... Kipp-kopp.

Érdekes novembernek nézek elébe, mert lesz futkosás a specialistákhoz, hisz végre van időpont... meg elkezdődnek a vizsgák is. Hurrá-hurrá. (Alig hallhatóan örülök, mert nem is örülök...)

öregszem

Eljön az az idő, amikor fel fog tűnni, ha a tükörbe nézel, hogy az a csillogás, ami egykor a szemedben volt már régen eltűnt. Már nem úgy látod a világot, mint egykor, már nem várod a csodákat, pusztán a sivár és kopár tényeket látod, amik villámként képesek átcsapni rajtad. De téged ez már cseppet sem izgat. Tudod nagyon jól, hogy ez a világ sajnos ilyen. Nem fogsz megbízni senkiben, és ezzel azt is képes vagy őrületbe kergetni, akit valójában szeretsz. Az ifjúkori szerelem már rég a múlté. Nem fog annyira lelkesíteni semmi a világon, mint régen, mert tudod, hogy semmi sem olyan fontos és nagyszerű, mint azt egykor hitted. A világ meghal benned, és vele halsz te is. Megölted a lelked egy tollvonással.


Lassan meg már a testem is ezzel a rengeteg kemoval... De kell.

13/19

Hát, nem javulok... legalábbis fizikailag.

Közben meg azon tűnődöm sokat, hogy mennyi időre volt valójában szükségem... 13 évre, vagy csak az utolsó 19 hónapra?
Talán túl vagyok ezen az egészen, és nem lesz visszaesés. Akkor sem, ha véletlenül találkozunk.

Jól vagyok.
Csak az egészségem térhetne végre vissza... nagyon hiányzik...

valakinek te vagy a lélekdonor

:(

Most szarul vagyok...