csodák

“Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az… A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.” (Müller Péter)

Vannak pillanatok, amikre öröm gondolni.

megfeleződött EGÉSZség

Betegségről semmit vagy keveset... nincs betegség. Vagyis ez így nem jó... egészség VAN! Nem lehet másként.

A rossz mindig hamar jön és nehezen múlik. De el kell dönteni és végig kell menni az úton. Mert mindig van új út. Mindig végig lehet menni egy úton. Nehéz lesz, fájdalmas. Meg kell küzdeni... néha úgy szakad az ember nyakába egy új dolog, mintha meg akarná ölni. És meg is akarja ölni, azért jött.

képek

Színesek az álmok... és az álmokban vagyunk igazán önmagunk, mondják. Figyelni kell rájuk és értelmezni, mert magunkra lelhetünk...

"Itt voltál nálunk... mint egy barát a sok közül. És beszélgettetek. Te meg a Férjem. Mintha jó barátok lennétek. Csak hozzám nem szóltál, egy szót sem... jelen voltam, de mégsem. Aztán, amikor kettesben voltunk, én mentem oda Hozzád és a szemedbe mondtam, hogy köztünk SOHA SEMMI nem lesz már..."

Felkavaró álom volt, de azóta nyugodt vagyok...

"Ültél az irodámban, a munkahelyemen, az én székemben, én pedig kint a folyosón. Láttalak, láttál, de nem szóltunk egymáshoz. Csak küldtél egy mms-t. Rajta egy pöttöm kislány, egy picurka kisfiú és egy ronda, dundi nő. A családod..."

Remélem valóra válik: a pöttöm kislány, a picurka kisfiú... és egy gyönyörű feleség.

angyallá válva

"Nincs egyebem, csak az, ahogy majd emlékszel rám. Ez az emlék kell nekem, hogy erős és szép lehessek. (...) Ha tudom, hogy így emlékszel majd rám, bármivel szembe tudok nézni. Bármivel! Istenem, te vagy az én halhatatlanságom!"