Színesek az álmok... és az álmokban vagyunk igazán önmagunk, mondják. Figyelni kell rájuk és értelmezni, mert magunkra lelhetünk...
"Itt voltál nálunk... mint egy barát a sok közül. És beszélgettetek. Te meg a Férjem. Mintha jó barátok lennétek. Csak hozzám nem szóltál, egy szót sem... jelen voltam, de mégsem. Aztán, amikor kettesben voltunk, én mentem oda Hozzád és a szemedbe mondtam, hogy köztünk SOHA SEMMI nem lesz már..."
Felkavaró álom volt, de azóta nyugodt vagyok...
"Ültél az irodámban, a munkahelyemen, az én székemben, én pedig kint a folyosón. Láttalak, láttál, de nem szóltunk egymáshoz. Csak küldtél egy mms-t. Rajta egy pöttöm kislány, egy picurka kisfiú és egy ronda, dundi nő. A családod..."
Remélem valóra válik: a pöttöm kislány, a picurka kisfiú... és egy gyönyörű feleség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése