Ott fent hullnak a csillagok, mint suta félmondatok.
Olyan mélyen lent vagyok, mindig rád gondolok,
Mikor elfogy fent a hold, már semmit sem várhatok,
Ébren is csak rólad, csak rólad álmodom.
Lennék én bármi, lennék akárki, hidd el érted mindent megtennék, lennék én bármi, lennék akárki, ha újra itt lennél. --- Azt állítani, hogy megszűntél szeretni azt, akit valaha jobban szerettél bárki másnál a világon, az hazugság lenne. De továbblép az ember. Nem igaz? Tovább kell lépni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése