Még mindig nem tudom, mi az a tapas.... vagyis tudom, mert elmondtad... Viszont voltam a La Bodegában, ültem veled szemben sok-sok év után... bár ennek is majd' másfél éve már. És jó volt ülni ott és azt mondani a pincérnek, hogy a férjem vagy...
Rég éreztem EZT, de most, hogy eszembe jutott ez az emlék, újra fülig ért a szám, ÚGY mint régen, VALAHÁNYSZOR rád gondoltam... nagyon hiányoznak az életemből ezek a mosolyok...
Ahogy hiányzol TE is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése